A véletlennel is kombinált táblás játékok, többnyire leginkább a nagyon tetszetős, témájukban valamilyen (mese-, film-, könyv-, stb.) sikert felidéző grafikájukban (és persze "piacképes" csomagolásukban) különböznek egymástól. Szinte mindegyikben van valamilyen, a játékot is színesítő, figyelemre érdemes ötlet, de a lényegük általában azonos: a játékosok egy kezdőállásból indítva bábuikat, lépésről-lépésre dobókockával dobott értéknyivel haladhatnak előre velük a táblán, (többnyire) egy célpont elsőkénti elérésében versenyezve. A játék közben pedig, ha bábujuk valamilyen kitüntetett pontra érkezik, akkor vagy valami előnyöset, vagy hátrányosat kell tenniük.

A sikeresebb táblás játékokban pedig, a dobókockával előhívott véletlen mellett, lépésről-lépésre, a játék további menetét befolyásoló, kockázatokat felvállaló döntéseket is hozhatnak a játékosok (például a gazdálkodós játékokban: vásárolhatnak, eladhatnak, szövetségeket köthetnek, stb.). Egyre több ilyen játékban kap szabad utat a játékosok fantáziája is, előtérbe kerül az "ami nincs tiltva, azt szabad" elv, és kiegészül a játék-készlet: bonyolultabb feladatokat és ötleteket adó kártya-paklival.

A legsikeresebb szerencsejátékok túllépnek a táblák használatán. (Mint ahogy pl. a "kockapóker" is csak egy szegényes változata a kártyával űzött játéknak; "működget" ugyan az ötlet kockával is, de csak kártyával az igazi.)

A "véletlennel" is kombinált játékok között a legérdekesebbek talán azok, amelyekben a "véletlen eredménye" (pl. a kedvezőtlen esemény bekövetkezésének "kockázata", pl. valószínűség számítással) előre megbecsülhető. (Lásd pl. a kaszinójátékokat.) A "csúcs" pedig, az olyan életszerű játék, melyben a "véletlen" már egyáltalán nem véletlen, hanem játékos társaink egyenkénti döntéseinek összességétől függ. (Lásd pl. a menedzsertréningek "kereslet-kínálat-áralakulás"-, vagy "vetés-termés-szaporulat"- modellek számítógéppel vezérelt játékait, vagy pl. a tőzsdén élesben játszók rövidtávú "stratégiáit".)