Hozzávalók:
Egy pakli francia kártyából kiválogatott két színsor. Pl.: a kőrök az egyik játékosé és a treffek a másiké, a következő számértékkel: 1(=A), 2, 3, ..., 10, 11(=B), 12(=D), 13(=K).
Kell még egy focipálya-vázlat (középkörrel, félterekkel, 16-ossal, kapuval és labdaként, egy pénzérme, kezdőállásban a tábla közepén elhelyezve. A többi, mármint a játékszabály, innen már ki is található...
Ja igen! Nem árt hozzá pókerarcra váltani!

Mindkét játékos tetszése szerint kiválaszt egy lapot saját csomagjából, majd azokat egyszerre megmutatják egymásnak. A nagyobb értékű lapot mutató egy mezőnyivel előrébb "rúgja" a labdát ellenfele kapuja felé. (A középkörből a térfélre, a térfélről a 16-oson belülre, onnan máris a kapuba, illetőleg visszafelé értelemszerűen...)
Ha az "ütköztetés" eredménye egyenlőség, akkor a labda helyben marad, de a következő lépésben plusz egy mezővel mozdul majd el. (Ez szerint tehát pl.: a középkezdés két egyenlőségét követően, a nagyobbat mutató máris "gólt rúgott".)
Ha elfogytak a lapok, akkor vége az első félidőnek, középkezdés és újra a teljes pakliból ütköztethetők a lapok.
A mutatott lapot nem teszik vissza a pakliba, azaz a 13. lépésben mindkét játékosnak már csak 1-1 db mutatható lapja marad.

(Kezdéskor ugyanazzal a munícióval gazdálkodik mindkét játékos és arra törekszik, hogy az ellenfél javára eldőlő ütközésekkor minél nagyobb legyen a két mutatott lap értékének különbsége...)

Mindketten a START-ról indulnak, és a nagyobbat mutató léphet előre annyi mezőt, amennyi a két mutatott lap értékének különbsége. (Pl. az ábrán: D-7=5)

Ez a szabály némi kiegyenlítődést is hordoz magában, ezért a már mutatott lapok újra felvétele akkor legyen esedékes, amikor már csak 3-3 lap maradt kézben.

a./ adott lap csak a nála kisebb értékű lappal végződő sort folytathatja, de mindig a hozzá értékben legközelebb állót.(lásd. pl.: 4.)
b./ Ha valamelyik sor a letett lappal már 6 laposra növekedne, akkor a 6. lapot letevő előbb begyűjti magának az asztalon lévő ötös sort, és annak helyére teszi a most már új sort indító lapját.(lásd 5., 6., 7.)
c./ Hasonló az eljárás akkor is, ha mindegyik nyitott sorvégződésnél kisebb értékű az adott lap: ekkor a lapot letevő szabadon választ, melyik sort gyűjti be és annak helyére teszi le a lapját.(lásd 1. és 2.)

A játék kezdetén 52 lapos franciakártyából 8 db lappal növekvő értékük szerint körben lerakva indítja el az osztó a sorokat. Egy-egy sort most is akkor vesz fel a lerakó, ha már éppen a hatodik lapot tenné hozzá.
Érdekesebb (ámbár kicsit lelassul) a játék, ha nem egyszerre mutatják be a játékosok lapjaikat, hanem a leosztás sorrendjében egyenként teszik le a megfelelő sorba egy-egy szabadon választott lapjukat.

A lapok pontértékei: minden piros lap negatív, minden fekete lap pozitív értékű 1-1 pontot ér. A 2-esek, a 7-esek és az öttel oszthatók itt is növelt értékűek, mint az előző játékban.

Tovább bolondítja a játékot, egy-egy, játékosonként kettétört gyufaszál használata az alábbiak szerint: egy leosztásban bármikor -ha lépésre következik- bárki, bármelyik sorba leteheti mind a fejes, mind a fej nélküli gyufáját. Az adott sort a hozzárakott gyufákkal együtt kell begyűjteni és a végelszámoláskor: a fejes gyufák 5 plusz pontot, a fejtelenek pedig a végösszeg duplázását jelentik. (Többnyire mindegyik játékos arra törekszik, hogy pozitív értéket gyűjtsön és a maga gyufái ennek értékét növeljék, ezért célszerű megállapodni abban, hogy az éppen begyűjtött sorhoz már nem tehető le gyufa és abban is, hogy a le nem tett gyufák tulajdonosuknál maradnak, de ellentett hatással: 5-el csökkent, illetőleg felezi az összpontszámot.)