Magyar szabadalom (1982. Maros Jolán, Nagy lászló), amely a táblajátékok történetében elsőként építkezik a bábuk csoportos mozgatására. (Lásd még: Pikk-Pakk)

a ROTARY

A ROTARY-ban a játékmező üres pontjai körüli forgatással történnek a lépések.
A játékkészlet része az a "rotának" nevezett forgatóeszköz, mellyel a tábla üres mezőpontjai (golyófészkei) körüli golyók egyszerre elforgathatók.
( lásd "egyperces" videón )


Mindkét játékosnak 13-13 db azonos színű golyója van, amelyekkel a fenti ábrán mutatott indulóállásból, felváltva lépésről-lépésre (egymásnak átadva a rotát) üres mezőpontok körüli forgatások sorozatával próbálják a centrum mindhárom pontját ellenfelüket megelőzve elfoglalni.

A lépésszabály egyszerű többségi elv: csak olyan üres golyóhely körül forgathat a lépésre következő játékos, amely körül a golyói határozott többségben vannak.

(Egyenlőség esetén egyik játékos sem forgathat. A kiválasztott pont körül tetszőleges pozícióba forgathat a lépő játékos, mindaddig, amíg le nem vette a rotát, övé a lépés joga. Akár a lépés előtti helyzetet is visszaállíthatja, ám ha egyetlen olyan pontot sem talál, mely körül a többséget uralja, akkor elveszti a partit. Lépéskényszer van.)



Az ábra sárga lehetséges lépéseit mutatja egy nyerőállásban.

Nem választhat olyan forgatási pontot, mely körül nincs többségben (tehát egyenlő bábuszámoknál sem forgathat).

Tud viszont olyan üres forgatási pontot is választani, mely körül többségben van és azonnal nyer (ha kiforgatja a két pirosat, egyszersmind két sárgát visz be a "háromszögben" már bent lévőhöz).

Két gyakorlott játékos jó ideig elforgatgathat, mire boldogulni képes egymással (kb: 25-45 lépéspár).
Kezdő játékosoknak előbb inkább az alábbi könnyített változatban javasolt megismerkedni a rotaryval.

"a rotary ütéses" változat: Ha kijelölünk néhány "csapdamezőt" (pl. a startmezők közül a 4-4 db tábla-széli pontot) és az abba belejuttatott ellenséges bábukat levesszük a tábláról, akkor könnyebb lesz dűlőre vinni a versenyt. (Az ütési szabállyal ugyanis, a megszerzett előny tartósabb lesz és további ütésekkel addig fokozható, amíg már kikényszeríthető lesz a győzelem.)

Megállapodhatunk akár abban is, hogy a tábla széli üres pontokon sem tiltjuk a forgatást és ekkor a táblán kívülre került bábuk nem vesznek részt tovább a partiban.

közösen kialakított kezdőállás: A játék úgy a legérdekesebb, ha nem az előre felrakott kezdőállásból indul. Kezdéskor a tábla üres és a játékosok felváltva egy-egy bábujukat letéve, közösen alakítják ki a nyitó-állást.
Amikor minden bábu a táblára került, akkor az utolsó bábut lerakó játékos kezdi a lépéseket...

A felváltva lerakosgatással szinte minden táblás játék érdekesebb lesz. A sakk sem kivétel, lásd pl. B. Fischer ex világbajnok reformjavaslatát. Többnyire azért ajánlanak egy-egy játék fejlesztői kvázi kiegyensúlyozott nyerési esélyeket hordozó kezdőállást, mert két különböző felkészültségű versenyző küzdelme már a kezdőállás felrakásával eldőlne, mielőtt még maga játék elindulna.

Az MTTE országos versenyein a kezdőállásból indított ütéses változatot játszuk, amelyben
a "csapda-pontok" értelemszerűen (az alábbi feladvány mezőszámozásával:
61, 72, 83, 94 és 99, 89, 79, 69


ROTARY-feladvány

1997. évi feladványmegoldó verseny feladványa

Az állásban sötét következik.
Mit kell lépnie, hogy a rákövetkező lépésben biztosan nyerjen, bármit is válaszol közben világos?

További feladványokat találsz még:

MTTE, feladványmegoldó verseny 1998..
MTTE, feladványmegoldó verseny 1999.
MTTE, feladványmegoldó verseny 2000.
MTTE, feladványmegoldó verseny 2001.