Mezőkön, vagy rácspontokon? Voltaképpen mindegy, ki-ki úgy, ahogy megszokta. Magam, aki sokat játszottam négyzetmintás terítőn, kukorica és bab szemekkel, könnyebben áttekintettem a pontatlanul lerakott bábukat, ha mezőkön játszottuk.
A rácspontokon folyó játék távolkeletről jött hozzánk. A kialakulása a lencse-alakú kövekkel játszott GO-hoz kapcsolódik. Különösen a régi idők képein látható, hogy 10 cm-nél is vastagabb robusztus kő-, vagy fa-táblákon játszották, talán azért is, mert a könnyű táblák könnyen elmozdulnak véletlen lökésekkor... (Igencsak bosszantó egy esetleg több napig is elhúzódó Go-partiban, ha félidőben felborul az állás.) Miután pedig szándékolatlan tábla-lökéskor a táblára felvésett rács metszéseire lerakott, lencse alakú kövek stabilabban a helyükön maradnak, (némi poentírozással: "japáni földrengésállók") nem logikátlan feltételezni, hogy a rácspontokon folyó játék elterjedésének ilyen praktikus okai is lehettek.
A mai festett táblákon már nincs ilyen funkciója a rácspontokon történő játéknak, ám a bábuk tradicionális lencse-formájának praktikumát belátjuk, ha arra gondolunk, hogy mennyivel kényelmesebb levenni az ilyeneket, mint pl. a lapos korongokat...