A képrekattal megnyíló doc-fájlt ajánlom klubvezetőknek, játszóházi animátoroknak, különösen pedagógusoknak.
A lenti beszámolót azoknak, akik már ismerik, de a talány feladásán túl, nem gondolták át a lehetőségeit...

Az alábbi móka, eddig még mindig működött a játszóházaimon*
(* lassan abbahagyom, "ellőhetők a poénok", hiszen továbbgondolva többeknek tanulságos lehet):

A "kinél van stopper?" felkiáltásra jelentkezők egyike lesz az egyik versenybíró, (igyekszem olyat választani, aki becsühetően ritkán -netán még soha sem- jutott irányító szerephez). A hangoskodásra gyülekezőknek megmutatom a két testet és a kicsinyitett méretű kirakandó mintát, az alábbi versenyt hirdetve (hangosan, hogy a további érdeklődökhöz is eljusson): "A versenyzők körbeállják az éppen soros próbálkozót, vele együtt gondolkodhatnak, de tilos hangoskodni, vagy segítő-félrevezető utasítást adni... Mindenki 1-1 percig próbálkozhat..." Ajándékot ígérek a versenybíróknak és a legrövidebb idő alatt kirakónak, majd azt választom ki másik versenybírónak, akiből kinézhető, hogy a legesélyesebb lenne a győzelemre. Amikor minden érdeklődö összegyűlt, megismétlem a szabályokat: "A soron következő leül és a stopperos versenybíró, indítva az időmérést, a két kezébe adja az elemeket. Ha 1 percen belül megoldja, akkor a másik versenybíró feljegyzi a nevét és a megoldási időt. Sikertelen a próbálkozás, ha letelt az 1 perc, feláll és leül a következő..." Megismétlem, hogy nem tilos lesni-körbeállni, de aki hangoskodik, vagy beledumál, azt a versenybírók kizárják. A feladat ismétléseként: "Az egyiptomi piramisok négyzet alakú gúlák, milliónyi kőből..., ez itt csupán 2 db kő és háromszögalapú olyan gúlát lehet belőlük kirakni, minta kicsinyített minta, aminek minden lapja szabályos háromszög...,( ugye ez a legegyszerűbb platoni test, a tetraeder..., azaz négy egymással egybevágó lapú...)"

Ezután magára hagyható a csoport, mindaddig, amíg valamennyi benevező sorra nem került.. (Eddig még, mindig elég rövid volt az 1 perc ahhoz, hogy ne akadjon sikeres megoldó.)

A kudarcos, de tovább drukkoló kitartókhoz visszatérve, "a nincs is megoldás" reklamációra kiválasztom a legkevésbé gyakorlottnak ígérkezőt és leültetve, előbb a mintát adom a kezébe: "Számold meg, hogy hány hegyes csúcsa van a tetraedernek!" (Gyakorta háromról indulunk, aztán egyetértőleg megállapodunk négyben.) "Tedd le az asztalra és nézd meg jól, hol vannak ezek a csúcsok!" Miután leellenőriztük, hogy 3 db csúcs az asztalon van 1 db meg fenn felette, a kezébe adom az egyik elemet: "Ennek hány olyan hegyes csúcsa van, mint amit a mintán számoltunk?" (Némi elemzéssel/értelmezéssel megegyezünk, hogy 2 db, mert a többi nem annyira hegyes.) "Nos, a másik ugyanilyen elemen hány hegyes csúcs van?" (A válasz mindig helyes, hiszen mint két tojás úgy azonos a két elem.)

Még mindig csak az egyik van a kezében, amit lerakatok az asztalra és megszámoljuk, hogy a kirakandó tetraedernek már két hegyes csúcsa ott is van az asztalon, amiket összehasonlítva a mintával, megtervezzük a másik két csúcs helyét és csak ezek után, ekkor adom a kezébe a másik elemet: "A lerakotthoz most már ne nyúlj hozzá, de úgy rakd-forgasd mellé ezt a másikat, ahogy megbeszéltük: az egyik hegyes csúcsa az asztalon, a másik hegyes pedig felette fenn legyen!"

5-10 másodpercen belül sikerül, a többiek is kézről-kézre adják... és közben végighallgatják a tanulságot: a minta szerinti építkezésről, a részek összehasonlí-tásáról, azonosításról, egyező tulajdonságú pontokról, hozzáfűzhető szimmetria, tükörkép, meg még amihez van türelmük...