PIKK-PAKK     az alapjáték részletes szabályai

 

Szövegdoboz: Az ábrán mutatott nyitóállásból világos kezd. Az első lépésben, azt a teljes golyósort (vagy oszlopot) mozgathatja el egy pozícióval, melyben többségben van.

Sötét válaszlépése úgyszintén egy teljes sor (vagy oszlop) egy pozícióival történő elmozgatása, de ebben sötét golyóknak kell többségben lenniük. 

 

Újra világos, majd újra sötét és így tovább váltakozva következnek lépésre.  (Lépésenként egy-egy pozíciónyival mindig 7 db golyó mozog el, de közöttük legalább 4 db a lépő játékosé kell legyen.)

 

A partit az nyeri, aki a társát megelőzve szorítja be a saját golyói közé a célgolyót (azt "csupán" négy oldaláról érintve, vízszintesen is és függőlegesen is).

Az ábrán mutatott állásban, a nyíllal jelölt tolással sötét nyer.

 

Szövegdoboz: A játékban lépéskényszer van, azaz a játékos akkor is elvesztette a partit, ha egyetlen olyan sort, vagy oszlopot nem talál, amelyben saját színe határozott többségben van.

 

A mozgatások korlátja a játékmező határa, valamennyi golyó a parti végéig a táblán marad.

 

 

 

 

A PIKK-PAKK érdekesebb változatai  (az alapjátékkal is, egymással is kombinálhatók)

 

A győztes lépés: (megállapodás szerint) akkor is behúzható, ha a mozgatott sorban színegyenlőség van. De egy partiban csak egyszer, a közvetlen győzelemhez vezető lépés! Ekkor is teljesül a többségi szabály lépésismétléseket elkerülő funkciója, a "könnyítést" pedig mindkét játékos kihasználhatja...

 

Ütéses változat: Sokkal könnyebb nyerni a játékban, ha a kiválasztott sor (oszlop) mozgatásakor a tábla szélének ütköző golyót le is vehetjük a játékmezőről. Ekkor persze fel kell ol­dani a csonka sorok mozgatásának tilalmát is, de megtartva a többségi elv szabályát: olyan összefüggően érintkező golyók sora mozgatható, amelyben a saját golyók többségben vannak.

 

Növelt tábla: Érdekes partikhoz vezethet, ha feloldjuk az "egy lépésben egy pozícióval" korlá­tozást. Ekkor, a mozgatni kívánt sor kiválasztásával kezdődik a lépés (itt is be kell tartani a többségi szabályt), de a lépő játékos eldöntheti, hogy: egy, kettő, vagy több pozícióval mozgat az adott lépésben. Javasolt 11x11-es méretű táblán 7x7 db golyóval játszani.

 

Négyzetes változat: Ebben mindegyik, a játszma közben előálló hadállás négy­zetes elrendeződésű. A lépés ugyanis úgy történik, hogy az elmozgatott sor (oszlop) "kilógó" golyóját, a lépés befejezéseként, áthelyezzük a to­lással keletkezett "üres" helyre. Megdöbbentő, hogy ezzel a "rendrakós szabállyal" (azonos golyószám esetén) annak ellenére, hogy a variációk számossága alacsonyabb lesz, mint az alapjátékban, mégis sokkal nehezebb lesz a győzelmet kikény­szeríteni!

 

Semleges golyókkal bővített változat: Többen játsszák már úgy a "négyzetes" változatot, hogy az alapjáték 7x7 db kezdőállásban felrakott golyóját egy harmadik színű (32 db golyóból álló) kerettel kör­ben megnövelik. (A hiányzó golyók pl. a cogitoys sorozat TŐTIKE készletből kivehetők.) A mozgatások során ezek a golyók is össze­keverednek a játékosok "harcos" golyóival, de a többségi sza­bály szempontjából semlegesek lesznek. (Ez, azt eredményezi, hogy a tábla szélén üresen maradó helyek is bekerülhetnek a golyók közé.)

 

Közösen kialakított induló állás: Mindegyik változat úgy a legérdekesebb, ha a versenyzők közösen alakítanak ki nyitóállást. Ekkor, a parti kezdetén csak a célgolyó van fenn a tábla közepén és a játékosok felváltva, egyenként, tetszőleges helyre rakják le golyóikat (mint pl. a malomjáték­ban). A tologatásos lépések kezdési joga azé, aki utoljára tett a táblára (hiszen az utolsó golyót az egyetlen üresen maradó helyre kell leraknia, nincs választási lehetősége).

 

 

 

 

TOLOGATÓS AMŐBA

 

Szövegdoboz: Az induláskor üres 9x9-es tábla szélső mezőpontjaira fel­váltva 1-1 db golyót lerakva, majd azzal a korábban már táblára került golyókat a tábla közepe felé eltolva egy po­zícióval, arra törekednek a játékosok, hogy saját színükből "négyes malmot" alkossanak: vagy vízszintes, vagy függőle­ges, vagy átlós irányban 4 db golyójuk kerüljön egymás mellé.

 

Az ábra egy parti 3 utolsó lépését mutatja, melyben világos nyer. Ha világos az 1 jelű lépését megismételné, akkor nyerne. Ez ellen sötét a 2 jelű lépést választotta (tényleg nem léphetett volna mást?), ám ekkor világos a 3 jelű lépésével átlósan alakítja ki négyesét.

 

A partik többnyire gyorsak, ritkán kerül sor arra, hogy egy sorba, vagy egy oszlopba 7 db golyónál több kerüljön.

Ha ilyen mégis előfordulna, akkor az adott lépéssel kitolódó 8. golyót le kell venni a tábláról.

 

Érdekes lehet az a változat is, amikor a 7x7-es táblán a "megszokott" 5-ös amőbával próbálkoznak a játékosok. (Felváltva raknak egyet-egyet és az nyer akinek előbb sikerül 5 db saját golyót bármilyen irányban nézve egymás mellé letenni.)

Ez a játékmező pici ahhoz, hogy egy ilyen nyerő ötöst ki lehessen kényszeríteni. Ám, ha a tábla megtelt, akkor egy sortologatós második játékszakasszal folytatódhat a parti, melyben (pl. a pikk-pakk-nál megismert többségi szabály betartásával) a golyók sorai, vagy oszlopai lépésenként felváltva egy-egy pozícióval eltolhatók. (Ez úgy is érdekes, ha a tábla szélére kerülő golyókat a lépés befejezéseként mindig levesszük a tábláról...)   

 

 

 

 

 

Szövegdoboz: PYLOS

Szövegdoboz: Előkészületek:

Számoljunk le 15 db sötét és 15 db világos golyót és jelöljük ki a tábla egy 4x4-es részét játékmezőnek!

(Pl. vágjunk ki egy kartonlapból a 4x4-es mezőnek megfelelő ablakot.)

 

Játékszabály:

Sötét és világos játékos az "építőköveiből" felváltva egyet-egyet a 4x4-es táblára téve, "piramist" épít, abban versenyezve, hogy melyikük rakja fel az utolsó kövét a csúcsra. (Pontosabban: amelyik já­tékosnak előbb fogynak el a kövei, az elvesztette a partit.)

Szövegdoboz: A lerakás közben két szabály alapján spórolhatnak a köveikkel:

1. Magasabb szintre (egy "négyes" tetejére) már a ko­rábban táblán lévő kő is feltehető, kivéve ha az maga nem támaszt alá köveket. (lásd pl. az ábrán világos 1- jelű lépését: 1 db követ spórolt)

 

2. Ha pedig bármely szinten (négyzetalakban) egymás mellé sikerül tenni négy saját követ, akkor a korábban felrakott (levételükkel bontást nem okozó, szabad) saját kövei közül vagy 1 db, vagy 2 db levehető. (lásd pl. az ábrán sötét 2-jelű lépését: 2 db követ spórolt.)

 

Figyelem! Vegyük észre, hogy a spórolásos szabály "megengedő jellegű": a négyest létrehozónak nem kötelező levennie két szabad kövét. Ha úgy ítéli meg, hogy kedvezőbb a számára a parti sikeres folytatásához, akkor egyet is levehet (akár az éppen lerakottat is), sőt: el is állhat a levétel jogától.

 

 

 

 

1, 2, 3  "NIM"-játékok   

 

A "NIM" név a német elvenni igéből ered. Ezekben a játékokban ketten abban versenyeznek, hogy néhány adott számosságú halmazból, adott szabály szerint, váltakozva elvéve elemeket, ki húzhatja ki az utolsót, vagy kényszeríthető az utolsó elvételére. Többnyire inkább "feladványjátékok", mert logikus gondolkodással megtalálható az az algoritmus, melyet követve mindig a kezdő, vagy mindig a másodiknak lépő nyer. (A játék alábbi változata 1997-ben Nürnbergben az "év játéka".)

Játékszabály:

Szövegdoboz: 4x4-es táblára felrakott 16 db golyóból, a versenyzők felváltva egy-egy lépésben vagy 1 db, vagy 2 db, vagy 3 db golyóból álló sort, vagy oszlopot vehetnek le. Az nyer aki, utolsó lépő­ként, az összes golyót levette.

Az első lépő tehát, kilenc lehetőség közül választhat: vagy a körrel jelzettek valamelyikét, vagy a vonallal összekötött csoportok valamelyikét veszi le.

Szövegdoboz: A másik ábra már a négyes végjáték lehetséges állapotait mutatja, az szerint csoportosítva, hogy a lépésre következő (ha nem hibázik) nyerhet-e az állásból.

 

A játék persze csak addig érdekes, amíg nem sikerül a biztosan nyerő stratégiát (algoritmust, komplementer szabályt) megtalálnunk. Ám, ennek mintájára magunk is tervezhetünk ilyen játékokat. Például, eltekinthetünk attól, érintkeznek-e a golyók, vagy sem és az is lehet új szabály, hogy vagy egy sorból, vagy egy oszlopból bármennyit el lehet venni, de legalább egyet kötelező. (Látni fogjuk, az 1,2,3-hoz megtalált stratégia itt is működik.)

Azután  feltehetjük a golyókat pl. háromszög elrendezésben is: a felső sorban 1 db, alatta 2 db, és így tovább 8 db-ig. A szabály: bármelyik sorból, bármennyi elvehető, de legalább egyet kötelező. Itt, már új (számolós) nyerőstratégiát kell keresni, mert a "szimmetria-szabály" nem segít nyeréshez.

 

 

 

 

"négyzetes" ABALONE

 

Többen észrevehették, hogy ha a PIKK-PAKK levételes változatában eltekintünk a célgolyó bekerítésétől és a verseny célját ellenfelünk minél több golyójának levételére egyszerűsítjük, akkor is érdekes lesz a játék. Ez, voltaképpen az (1989-ben -a PIKK-PAKK születése után 8 évvel- Nürnbergben az év legjobb 10 játéka között bemutatott)  ABALONE négyzetes változata.

 

Szövegdoboz: A játék lényege: a versenyzők felváltva, egymást követően összefüggően érintkező golyósorokat (vagy oszlopokat) tologatnak a játékmezőn, arra törekedve hogy ellenfelük golyóit letolják a tábláról.

A lépés-szabály itt is egyszerű többségi elv: az a sor (oszlop) tolható el, amelyben a lépő játékos színe többségben van.

 

A parti indulhat a mutatott kezdőállásból, 18-18 db golyóval, de a játékosok közösen is (váltakozó, egyenkénti felrakással) kialakíthatják az induló állást. Ez utóbbi esetben 24-24 golyóval, de a 9x9-es tábla szélső mezőit üresen hagyva, hiszen az ide kerülőket veszik majd le a tábláról.

 

A játék megkezdése előtt további (a későbbi vitákat elkerülendő) választható egyeztetés javasolt:

 

- hány ellenséges golyó levételéig folyik a küzdelem (többnyire 9-nél már eldől a parti)

- egy lépésben annyi pozícióval tolható el egy-egy sor, ahány saját golyót tartalmaz

- egy lépésben akárhány pozícióval eltolható a többségi sor

- a golyósorok csak szabad mezőkön haladhatnak át, az ütközés megállítja a tolást

- toláskori ütközés után is továbbtolható a sor, ha megmarad a lépő többsége

- a "tiszta" (csak saját golyóból álló) sor(rész) oldalirányban is elmozgatható

- saját golyó is levehető

 

 

Intarziajátékok, egyszemélyes feladványok

 

A teljes sorok tologatásával tetszőleges színmintázatok alakíthatók ki a táblán.

Érdekes logikai feladvány az egyik mintázatból a másikba való átmenetet sorok tologatásával végrehajtani. Pl. a PIKK-PAKK alapjátékának spirális induló állásából próbálkozzunk elérni lépésről lépésre mindig egy-egy teljes sor, vagy oszlop eltolásával egy sakktáblaszerű eloszlást, vagy pl. a színek két félrészre választását... (A mutatottak bármelyike, tologatással, bármelyikből kialakítható.)

 

                                       

 

 

Kedves Barátunk!

 

Örülünk, hogy sikerült rátalálnod a PIKK-PAKK játékunkra.

Ha megtetszik a játék akkor is, ha nem tetszik, akkor is: segíthetünk annyit, hogy a többi "cogitoys" játék is ugyanez a kategória. Ha nem tetszik, ne reménykedj, a többi is mind ilyen. Ha azonban szívesen játszottál vele, akkor keresd még a ROTARY, a FONÁKOLLÓS, a TŐTIKE játékcsaládokat, mert ezekben sem fogsz csalódni.  

Sok sikert, jó szórakozást kívánunk:

COGITORG Kft.

H-1144 Bp. Szentmihályi u. 19. Tel/fax.(36-1) 220-1916