"Bongard-problémák"

A feladatok mindegyike tizenkét bekeretezett ábrából áll, hat a bal oldalon és hat a jobb oldalon.
Az ábrák úgy vannak tervezve/válogatva, hogy bármelyik oldal, bármelyik ábrája, a másik oldalon "kakukktojás" lenne.

A kérdés az, hogy miben különböznek az első csoport ábrái a második csoport ábráitól?
(Az ábrák elhelyezkedése és sorrendje lényegtelen egy csoporton belül.)
Azt kell tehát kitalálni, hogy mi az a tulajdonság,
ami KÖZÖS az egyik csoport ábráiban, de NEM teljesül a második csoport egyik ábrájára sem.
Láss két példát a megoldásuk kulcszavaival:


("tengelyesen szimmetrikus")
                 és                 


("konvex/konkáv" )

Közel százezer találatot ad a Google , ha rákeresel a "Bongard Problems"-re.
Láss pl. itt : >>> 280 feladvány -t! .

Leghatékonyabb azonban, ha az életkori szintnek, az oktatni-gyakoroltatni szándékozó célnak megfelelően magunk tervezünk-készítünk ilyen feladatokat.

A "HOGYAN"-ról, egy ajánlott kiegészítés.
Róka Sándor zseniális ötletével továbbfejlesztve nagyon jól játszható:
akár egy adott tantárgyhoz kapcsolódó feladványokkal (teszt-jelleggel),
akár versenyszerűen is (egyéniben, vagy csoportok között).

a./ A kiinduló feladat lényege, mint Bongard-nál.
Tehát: találd ki, hogy miben különbözik a bal oldali csoport a jobb oldalitól!

b./ Ha felismerted a csoportosítás elvét, akkor oszd szét a lentebbi sorban megadott ötöt, melyik kerül az 1. oldalra (a bal oldalra), és melyik a 2. oldalra (a jobb oldalra).
A választ 5 egymás utáni számmal add meg, amelyek mindegyike vagy 1-es, vagy 2-es.
Lásd pl.:

A bal oldalon ugye az aradi vértanúk neveit látjuk.
Tehát az első három név a jobboldalhoz sorolható... azaz a megoldás kódja: 2 2 2 1 1 .)



21112
(A bal oldalon a számok számjegyei párosak.)



21222
(A bal oldalon jobbra néznek.)


Vedd észre, hogy
Elsőre, könnyítésnek tűnik Sándor ötlete azzal, hogy megad még öt vagy balra, vagy jobbra sorolandót.
Ha csak egy tizenharmadikat kellene balra, vagy jobbra besorolni, az nemcsak segítség lenne, de a tesztjellegű használatkor 50 %-os lenne a megoldás ismerete nélküli találati esély! A további öt besorolása azonban, nemcsak hogy nem könnyíti a megoldást, de többnyire szélesebb ismeretet is kontrolál.

Mindemellett, nagyon jól működik frontális vezényléssel is, pl. kivetítőn mutatva az egymás utáni feladatokat, amiknek a lurkók által lejegyzett megoldásai gyorsan könnyen kiértékelhetők, a hibás és hibátlan válaszok alapján pedig feladatonként kiválasztható, hogy ki mondja el megoldását a többieknek...

Versenyszerűen játszott esetben:
javasolt a helytelen (többnyire átgondolás nélküli becslésből születő, hazárd) válaszok büntető pontozása:

minden helyes válasz 1 pontot ér (azaz feladatonként max. 5 pont).
Ha egyiket sem sorolta be a versenyző, akkor 0 pont,
ámde annyiszor -3 pont, ahányat hibás helyre sorolt az adott feladatban.

Pl.: Ha jó megoldás ez: "22111",
akkor a "- - - - -" (beismert tanácstalanság válasz) 0 pontot ér,
de a "2,2,2,-,2" válasz (négy tippből három talált, egy hibás, egyben tanácstalan) 3-1x3=0 pontot ér,
vagy az "11222" (mind az öt válasz hibás), akkor 5x(-3)=-15 pont.
(Cél: a hazárd tippelés büntetése, de az egyetlen hiba "megbocsáthatósága",
azaz +1 vígasz-pontot ér a négy helyes melletti egy hibás besorolás.)




<<<<<< A képre kattintva kedvkeltésül..., netán mások bosszantásához...
láss még Róka Sándortól egy "szupi" feladványt kinyomtatható doc fájlban.
:-)


                                                            (2016. 02. 09. Nagylaci jatektan.hu)