Elment a hajó (2017. 04. 11.)

Jelzem, az ellenzék minden csoportjának, a civileknek és pártoknak, a véleményformáló értelmiségnek,
a kormánykritikus media okoskodóinak...,(egyszersmind önmagamnak is) : KO-val vesztettünk.
Mo-n legkevesebb 10 évig megdönthetetlen marad az Orbán rezsim.
Aki nem látja, hogy az előttünk álló egy éves cirkusznak valójában csak egyetlen tétje a "biomandátum"-szerzés,
az (szerintem) vagy ostoba, vagy tájékozatlan, vagy önmagát is becsapva önérdekből hazudik.
Valószínütlennek tartom, hogy az ellenzék valamennyi pártjában ne tudnák: az "Isten mentse meg" Mo-t attól, hogy
valami csoda esetén kormányváltás legyen 2018-ban és egyszerű többséggel kelljen kormányozni.
Elment a hajó, én is alkalmazkodok, én is beletörődök és már igyekszem nem használni a gőzlevezető kommentes szelepeket.


Nem az egymással versengő pártokra haragszom.


Szégyellnivalója, történelmi bűne a felelőtlenül okoskodó (voltaképpen alkalmazkodó) magyar értelmiségnek van.
Különösen a mediában prostituálódtaknak, a véleményformálóknak Bolgár Györgytől Hont Andrásig, Lengyel Lászlótól TGM-ig és vég nélkül sorolhatnám, akinek tükörbe kellene nézniük. Emészthetetlen napi-heti gumicsontokon rágódnak..., miközben tudniuk kell, hogy: az érdemi változás csak 2/3-os többséget eredményező ellenzéki "együttműködéssel" lehetséges. (Hosszan sorolható, hogy miért nem oldhatók meg egyszerű többséggel a ..., a ..., a ..., a szinte bármi, ha előtte kimarad a legelső feladat: az "újragombolás"..., mi több, az én elvárásom szerint: demokratikus konszenzusban.)

Az ellenzéki pártok "öszefogása" elküldheti a rezsimet, de egy (a pozíciók egymás közötti elosztását követő) "összefogással" elérhető választási győzelem, nem tekinthető demokratikus felhatalmazásnak a teljes 4 éves ciklusra. Különösen akkor nem, ha 2/3-os többséget szerez! Egy ilyen "összefogás" csak időben korlátozottan működhet és amint teljesül a közös cél, újra felerősödnek a kibékíthetetlen különbségek.

Az ellenzéki pártok "együttműködése" sokkal több, mint "összefogás". Ideológiáiktól és programjaiktól függetlenül vannak előzetes konszenzusban megoldható alapvető feladataik: pl. milyen kormányzati struktúrára kell átalakítani az autokrata centralizmust..., de érdemi "együttműködés" csak tárgyban (közös feladatra) korlátozva működhet.

Logikus és kézenfekvő, hogy a kormányváltás legelső munkáiban egy (pl.100 napos) időkorlátig vállalható az együttműködés: Közösen megegyezni a kormányzati modell lényegi elemeiben, mert ezek szervezési alapjai ideológia mentesek és a különböző pártprogramoktól függetlenül, közösen megoldandó feladatok... Államszervezet, szakminisztériumok, amik helyett ma Mo-n, autokrata személyi láncolatban 200-300 államtitkár helyettes, kormánymegbízott, miniszterelnöki megbízott,
(alig 8 szakminisztérium, de ötletszerűen tárca nélkül is, lásd: Paks2... ), független intézmények (működő fékek ellensúlyok) nélkül és persze a személyi bebetonozások, egypárti konszenzus nélküli sarkalatos törvények,...,
diktátumos, egypárti alkotmány, nemzetközi elkötelezettségek, stb., stb...


A rezsim leváltásának egyetlen sikeres lehetősségét a civilek feladatában láttam: Megérthető ugyanis, hogy
egyik jelenlegi ellenzéki párt sem meri önként felvállalni, hogy válogatás nélkül együttműködne az összes többivel.
(Lásd pl. a Vona-Jobbik kirekesztését, vagy pl. a Botka-Gyurcsány ellentétet...)

Hatékony eszköznek pedig egy közösségi oldal megjelenését vártam, amely rákényszeríti tagjainak akaratát az egymással konkuráló ellenzéki pártokra. Ma is kizártnak tartom, hogy akárcsak egy félmilliónyi egybehangzó civil nyilatkozat követelésének ellent merjenek mondani a pártjaink:
"csak arra a kormányváltó koalícióra vagyunk hajlandók a voksunkat adni, amelyik tagjai vállalják, hogy ..."

Legalább öt éve dünnyögök, ismételgetem a "magam tutiját", de már úgy látom, hogy ez a hajó is elment.
Nemcsak az idő fogyott el, de a heti-,napi események is elkeserítenek.
Persze, hogy tiltakozunk: NET-adó, boltbezárás, oktatás..., egészségügy..., CEU..., meg még párszáz...,
de fel kéne ismerni, hogy nem elég a korrekció, változtatni az alapokon kell, a közös okot megszüntetni.

MI A TEENDŐ?

Az ellenzék egyetlen lehetséges nyerőstratégiája logikusan kikövetkeztethető:

- Valamennyi működő és újonnan alakuló ellenzéki párt (Thürmertől-Vonáig) egyetlen „KORMÁNYVÁLTÓ KOALÍCIÓ"-ban kell, hogy megjelenjen a 2018-as szavazólapokon.

- Az elvekben/szándékokban/programokban igencsak különböző pártok koalíciója csak egy 100 napos „kormányzásra” szövetkezzen..., amelynek feladata az újragombolás.

- A 100 nap elegendő akkor, ha a kormányváltásban együttműködést vállalók még a választás előtt, előre megegyeznek a leg-leg konkrét teendőkben ahhoz, hogy majd (a 100 napos 2/3-ot követően) az ország egyszerű többséggel is kormányozható legyen, pl.:

                            = milyen minisztériumok, kormányzati struktúra az autokrata személyvezérelte rendszer helyett.
                            = mely 2/3-os törvényeket kell azonnal egyszerű többségire változtatni,
                            = a választási szabályok (beleértve választás technikai előkészítését, kampányszabályokat),
                            = mely bebetonozott személyeket kell azonnal elküldeni,
                            = milyen felelősségre vonások indítandók majd,
                            = mely hosszú távú kötelezettségek teljesítését kell majd felülvizsgálni/felfüggeszteni,
                            = stb.

Ha bíznak a 2/3-os sikerben, kiléphetnek a parlamenti biodíszlet-szerepből, előre hozva vitákat, egyeztetéseket, módosításokat, döntéseket ..., akár már nyomda- és közlöny-kész törvényszövegekkel,
amelyek azután már egy „50-üléses törvénygyárban is beélesíthetők”.
A FIDESZ-től megtanulhattuk: a 2/3-dal bármit lehet, akár visszamenőlegesen is.
(A ráfordított munkájuk díjazásaként, lemondásukkor:
mondjuk a 100 nap után +1 évi illetményükkel is számolhatnának „végkielégítésként”...)


- Az "újragombolás 100 napja után", pedig a kialakult helyzetnek megfelelő kétfordulós választások kiírása...
(pótvizsgánk demokráciából) a szavazatainkkal... : igen nagy valószínűséggel szakértői koalíciós kormányzáshoz vezet...

Fennmaradó kételyeidre a válaszom 13 kérdésben...: >>> alap-tézisek (a rezsim elküldéséhez)


Civil vagyok és az is akarok maradni, élni az életem itt, minden nap, szeretni, aggódni, problémákat megoldani, sikereknek örülni, a szépre és jóra rácsodálkozni, a rosszat elkerülni, nem akarok politikus lenni, nem akarok kormánytényezővé válni, békességet akarok, nem akarok naponta tüntetni. Nem akarom, hogy naponta legyen újra és újra mi ellen tüntetgetnem!!! Nagyon sokan vagyunk ilyen CIVILEK, AKIKNEK MOST mégis FELADATUK VAN.
Feladatunk, hogy rendet csináljunk ebben az országban.
NINCS MÁS, AKI EZT ELVÉGEZHETNÉ HELYETTÜNK ! Ha nem tesszük, akkor megérdemeljük...
Tudom, csupán én is a magam "tuti"-ját ismételgetem, de...
... de némi terapikus siker-érzet, hogy lényegileg változatlanul: (2015. 12. 09.) >>> Mit akarnak a magyarok?

:-)


( Nagylaci    2017.04.11.  jatektan.hu)