nyomtatható.doc

EGYESÜLETEK (1989:II.tv.)

1. AZ EGYESÜLÉSI SZABADSÁG ÉS KORLÁTAI

1.1. Az egyesülési szabadság

Az Alkotmány 63. §-a szerint a Magyar Köztársaságban az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, illetőleg azokhoz csatlakozni. Politikai célt szolgáló fegyveres szervezet az egyesülési jog alapján nem hozható létre.

Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerint az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelyet a Magyar Köztársaság elismer, és biztosítja annak zavartalan gyakorlását. Az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van arra, hogy másokkal szervezeteket, illetőleg közösségeket hozzon létre vagy azok tevékenységében részt vegyen.

1.2. Az egyesület definíciója a Ptk. alapján:

Az egyesülési jog alapján létrehozható szervezetek egyik fajtája az egyesület, amely a Ptk. szerint olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályában meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Az egyesület jogi személy.

1.3. Az egyesülési szabadság korlátai, az egyesület célja

1.3.1. A törvény szerint:

1. Az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti az Alkotmány 2. §-ának (3) bekezdését, azaz a társadalmi szervezetek tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni.

2. Az egyesülési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt és bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével.

3. Egyesület minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely összhangban áll az Alkotmánnyal és amelyet törvény nem tilt. Egyesület elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzése céljából nem alapítható. Az egyesülési jog alapján fegyveres szervezet nem hozható létre.

A fentiekből látható, hogy a jogszabály negatívan határozza meg az egyesület jogszerű céljait és az nem tartalmaz kimerítő felsorolást az egyesület által végezhető tevékenységek vonatkozásában. Ebből az következik, hogy az egyesület minden olyan cél megvalósítására alapítható, amelyet jogszabály nem tilt.

2. AZ EGYESÜLET MEGALAKULÁSA (Etv. 2-3.§. ;6-7.§.)

2.1. Ki hozhat létre egyesületet?

1. a magánszemélyek,

2. a jogi személyek, valamint

3. ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei

2.2. Alakuló közgyűlés

Az egyesület alapításához az szükséges, hogy legalább tíz alapító tag a szervezet megalakítását kimondja, alapszabályát megállapítsa, ügyintéző és képviseleti szerveit megválassza.

A 10 alapító tag nemcsak magánszemély lehet, hanem a 2.1 pontban foglaltak szerint akár szervezet is.

2.3. Alapszabály

2.3.1. Milyen elveknek kell megfelelnie az alapszabálynak?

Az egyesület alapszabálya az abban meghatározott célkitűzéseknek megfelelően biztosítja a szervezet demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését, elősegíti a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését.

A bírói gyakorlat szerint nem sérti a társadalmi szervezet demokratikus működését, ha a szervezet egyes tagjait –pl. az alapító tagokat - az alapszabály többletjogokkal ruházza fel.

2.3.2. Az alapszabály kötelező tartalmi kellékei:

1. a szervezet neve

2. célja

3. székhelye

4. szervezete

2.3.2.1. Az egyesület neve

E vonatkozásban a Legfelsőbb Bíróság a névazonosság, a névvalódiság és névszabatosság követelményét állította fel Közigazgatási Kollégiumának 1. sz. állásfoglalásában:

Ezek a követelmények megfelelnek az alapítványok esetén kifejtettekkel (ld.2.5.2.1.), a következő kiegészítésekkel:

A névkizárólagosság követelménye azt jelenti, hogy a társadalmi szervezet elnevezésének az ország területén hasonló működési körben tevékenykedő, korábban bejegyzett társadalmi szervezetek elnevezésétől különböznie kell. A társadalmi szervezeteknél a névkizárólagosság a működési területtől függetlenül érvényesül mindazokkal a társadalmi szervezetekkel szemben, amelyek az ország területén bárhol, azonos működési körben tevékenykednek. Az azonos működési kör társadalmi szervezetek esetén a társadalmi szervezetek céljára tekintettel állapítható meg.

2.3.2.3. Az egyesület célja:

Lásd: 1.3. pont

2.3.2.4. Az egyesület szervezete:

A társadalmi szervezet alapszabályának tartalmaznia kell, hogy kik a tisztségviselők. Ezen kívül a társadalmi szervezetet nem lehet nyilvántartásba venni, ha szervezeti felépítése ellentmondásos, az alapszabályból nem derül ki, hogy mely szervet kell a szervezet legfőbb szervének tekinteni.

2.4. Az ügyintéző és képviseleti szervek megválasztása

Az egyesület alapszabályának elfogadása után kerülhet sor az ügyintéző és képviselő szervek megválasztására. Ha ez nem történik meg, a bíróság nem veszi nyilvántartásba az egyesületet. Az alakuló közgyűlés üléséről felvett jegyzőkönyv napirendjéből tehát annak kell kiderülnie, hogy a közgyűlés az alapszabályt előbb fogadta el, mint ahogy megválasztotta a vezető tisztségviselőket. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy az egyesület megalapításának kérdését az első napirendi pontban kell kimondani.

3. AZ EGYESÜLET BEJEGYZÉSE

3.1. Mikor kérhető a bejegyzés?

Az egyesület megalakulását követően kérni kell annak bírósági nyilvántartásba vételét. Az egyesület nyilvántartásba vétele nem tagadható meg, ha alapítói a törvényben előírt feltételeknek eleget tettek. Az egyesület a nyilvántartásba vétellel jön létre, azaz bírósági jogerős bejegyzését követően nem működhet.

3.2. Ki kérheti és hol a bejegyzést?

A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet az egyesület képviseletére jogosult személy nyújtja be. A kérelmet az erre rendszeresített formanyomtatványon kell előterjeszteni 2003. január 1. napjától. A kérelemhez csatolni kell az alapszabályt és az alakuló gyűlés jegyzőkönyvét, a jelenléti ívet, a vezető tisztségviselők nyilatkozatát a tisztség elfogadásáról és arról, hogy velük szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn, valamint az ingatlan tulajdonosának hozzájárulását ahhoz, hogy az egyesület a székhelyként megjelölt ingatlant használhassa. Ez utóbbi hozzájáruló nyilatkozat tartalmából ki kell derülnie, hogy az egyesület az ingatlant milyen jogcímen használja, amely jogcím lehet pl. bérlet – abban az esetben, ha a szervezet fizet a használatért, vagy szívességi használat –azesetben ha a használat ingyenes.

Az egyesületet a székhelye szerint illetékes megyei bíróság, illetőleg a Fővárosi Bíróság veszi nyilvántartásba.

A bíróság a nyilvántartásba vételről 60 napos határidőn belül határoz. A határidő a bíróság vezetője részéről egy ízben 8 nappal meghosszabbítható. Ha a 68 nap úgy telik le, hogy a szervezet a bíróság valamennyi felhívását teljesítette, az egyesület automatikusan bejegyződik. A hiánypótlási felhívás szervezet általi teljesítéséig eltelt idő a 68 napos határidőbe nem számít bele.

3.3. Mit vizsgál a bíróság a nyilvántartásba vételkor?

3.5.1. Az alapítás tekintetében:

1. az alapítás a törvényben meghatározott feltételeknek megfelel

2. az alakuló közgyűlésen történtek igazolása:

A kérelmezőnek hitelt érdemlő módon, a jelenlevők aláírásával igazolnia kell, hogy:

· legalább tíz alapító tag az alakuló ülésen részt vett,

· a szervezet megalakítását kimondta,

· alapszabályát megállapította,

· és az alapszabályban meghatározott képviseleti és ügyintéző szerv tagjait megválasztotta.

3. az alapszabály törvényben rögzített tartalmi elemei megvannak

Ezen belül a névkizárólagosság követelménye megvalósulásának érdekében a bíróságnak indokolt esetben meg kell keresnie a Legfelsőbb Bíróságot, amely a társadalmi szervezetek országos nyilvántartását vezeti

3.5.2. Az egyesület célja tekintetében megjegyzendő:

Elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzésére nem lehet alapítani egyesület. Ez akkor állapítható meg, ha a társadalmi szervezet tevékenységében és vagyonában a gazdasági tevékenység és az ebből származó bevétel a meghatározó.

3.5.3. Az ügyintéző és képviseleti szervek tekintetében fontos tudni:

A tisztségviselők megválasztása vonatkozásában a bíróság a következőket vizsgálja:

1. az ügyintéző és a képviseleti szerv tagjai nyilatkoztak-e az állampolgársághoz kapcsolódó feltételek meglétéről és arról, hogy nincsenek eltiltva a közügyek gyakorlásától (ld.4. fejezet)

2. az egyesület ügyintéző és képviseleti szervét törvényesen választották-e meg

Az alakuló közgyűlési jegyzőkönyvben név és lakcím feltüntetésével meg kell jelölni a megválasztott tisztségviselőket.

3.5.4. Az egyesület vagyona tekintetében jó tudni:

Az alapszabályban az egyesületi vagyon lehetséges forrásairól kell rendelkezni, azonban - az alapítványokkal ellentétben – nem szükséges induló vagyont a szervezet rendelkezésére bocsátani.

3.5.5. A kérelmet benyújtó személy:

A nyilvántartásba vételi kérelmet benyújtó képviselő jogosultságát vizsgálni kell. Ennek érdekében - a képviselő személyének azonosíthatósága miatt - a társadalmi szervezet megválasztott tisztségviselői nevét és lakcímét –így a képviselőjét is - az alakuló közgyűlési jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. A kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani és két tanúval le kell tanúztatni. A tanúk nevét és címét a nyomtatványon fel kell tüntetni.

3.6. Mi történik, ha nem felel meg az egyesület a fenti követelményeknek?

Amennyiben a társadalmi szervezet alapítása, illetőleg az alapszabály a törvényi feltételeknek nem felel meg, az eljáró bíróságnak a nyilvántartásba vétel megtagadása következményének kilátásba helyezésével a kérelmezőt a hiányok pótlására előzetesen fel kell hívnia. A hiánypótlási felhívás kézhezvételétől a hiányok pótlásáig eltelt idő a bíróság részére előírt 60 + 8 napos elintézési határidőbe nem számít bele.

3.7. Milyen jogorvoslatot lehet igénybe venni a bíróság végzése ellen?

A társadalmi szervezet nyilvántartásba vételéről vagy annak megtagadásáról hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye.

3.8. Változások bejelentése

A nyilvántartásba bejegyzett adatok változását - a változástól számított hatvan napon belül - a bíróságnak be kell jelenteni.

4. AZ EGYESÜLET TAGSÁGA

4.1. Kik lehetnek az egyesület tagjai?

Egyesület tagja bárki lehet, állampolgárságra való tekintet nélkül.

4.2. A tagság keletkezése és megszűnése

Az egyesületi tagság keletkezése és megszűnése viszonylatában az önkéntesség elve érvényesül.

A bírói gyakorlat a tagsági jogviszonnyal összefüggésben a következő tételeket munkálta ki:

· Az egyesületi tagsági viszony fenntartása az egyesületi tag döntési körébe tartozik. Abban az esetben, ha a tag ki akar lépni az egyesületből, akkor tagsági jogviszonya kilépési szándéka bejelentésének időpontjában szűnik meg, és e megszűnés nem tehető függővé pl. az egyesület elnökségének hozzájárulásától

· A tagdíj nemfizetése automatikusan nem szüntetheti meg az egyesületi tagságot

A tagi jogviszony megszűnése csak előzetes felhívás, figyelmeztetés kiadását követő időre írható elő

· A tag az egyesületből csak megfelelő eljárás (pl. fegyelmi eljárás) lefolytatását követően zárható ki. Az eljárás során közölni kell az érintett taggal, hogy mit rónak a terhére és részére meg kell adni a védekezés lehetőségét. Nemcsak a vétséget bizonyító, hanem az esetlegesen mentő vagy enyhítő körülményeket is figyelembe kell venni. Az eljárás lezárásakor határozatot kell hozni, amelyet a tagnak kézbesíteni kell. A határozat ellen az érintett jogorvoslattal élhet. A jogorvoslati lehetőségről a tagot tájékoztatni kell. Lehetőleg biztosítani kell a tag részére az alapszabályban egy szervezeten belüli jogorvoslati lehetőséget, azaz pl. az elnökség által meghozott kizáró határozatot a közgyűlés előtt lehetőleg meg lehessen támadni. A jogerős döntéssel szemben az érintett a döntésről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül a bíróságon keresetet terjeszthet elő.

4.3. A tagok egyenlőségének elve

A tagegyenlőség elve abból az alapelvből fakad, miszerint a társadalmi szervezet alapszabálya az abban meghatározott célkitűzéseknek megfelelően biztosítja a szervezet demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését, elősegíti a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését.

Ebből következően nem lehet a fizetendő tagdíj mértékétől függően megállapítani a szavazati jog terjedelmét, mert az az egyesülési jogban érvényesülő tagegyenlőség elvét sérti. Minden tagnak tehát egyenlő, azaz egy szavazata van.

Különbséget lehet tenni a bírói gyakorlat szerint rendes, tiszteletbeli és pártoló tag között, azonban az egyes tagi osztályokhoz tartozó jogokat és kötelezettségeket az alapszabályban nagyon pontosan körül kell írni. A gyakorlatban meghonosodott tétel, hogy a rendes tag teljes jogkörrel rendelkezik és tagdíjat fizet, a tiszteletbeli és a pártoló tag tagdíjfizetési kötelezettséggel nem rendelkezik, azonban döntési jogosítványa sincs, pusztán tanácskozási joggal vehet részt a közgyűlés ülésein.

4.4. A tagok jogai és kötelességei

4.4.1. Milyen jogai vannak az egyesület tagjának?

1. Részvétel: A tag részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein.

2. Választás: A tag választhat és választható az egyesület szerveibe.

A bírói gyakorlat szerint nem törvénysértő a társadalmi szervezet alapszabályának az a rendelkezése, mely szerint az elnököt az elnökség választja meg, ha egyébként az egyesület tagjainak választási és választhatósági jogát az alapszabály biztosítja.

3. A bírósághoz fordulás joga: Az egyesület valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag - a tudomására jutástól számított 30 napon belül - a bíróság előtt megtámadhatja. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.

4.4.2. Az egyesületi tag kötelezettségei

A tag köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelességeinek, így pl. a rendes tag köteles az egyesület által megállapított éves tagdíjat a szervezet részére határidőben megfizetni.

Az egyesület ellenkező esetben a tag ellen fegyelmi eljárást indíthat. A társadalmi szervezet azonban - a tagja elleni fegyelmi eljárás során - a fegyelmi szabályzat előírásához kötve van.

5. AZ EGYESÜLET SZERVEZETI RENDJE (Etv.: 11-12.§.)

5.1. A legfőbb szerv

5.1.1.Az egyesület legfőbb szerve:

1. a tagok összessége, vagy

2. a tagok által - az alapszabályban meghatározottak szerint - közvetlenül vagy közvetett úton választott testület (pl. küldöttgyűlés).

Ezen utóbbi szerv megválasztására akkor szokott sor kerülni, ha az egyesület nagyszámú tagsággal rendelkezi. Szakmai egyesületek esetén előfordul, hogy a szervezetnek többszáz tagja van, ilyen esetben pl. minden 10 vagy 100 tag egy-egy küldöttet választ és ezen küldöttek lesznek jogosultak a küldöttgyűlésen szavazatukat leadni. Küldöttgyűlés megválasztása esetén a közgyűlés elveszti legfőbb státuszát.

5.1.2. Mikor kell összehívni a legfelsőbb szervet?

1.Lehetséges:szükség szerint

2.Kötelezo

1. legalább ötévenként ( a gyakorlatban minden egyesület, tehát nemcsak a közhasznú szervezetek esetében elvárja a bíróság, hogy a legfőbb szerv évente legalább egyszer összeüljön)

2. ha a bíróság elrendeli (az ügyész keresete alapján)

3. ha a tagok egyharmada vagy az alapszabályban ettől eltérően meghatározott hányada - az ok és a cél megjelölésével - kívánja.

5.1.3. Hány tag jelenléte szükséges a legfőbb szerv határozatképességéhez?

Az egyesület közgyűlése határozatképességéhez a tagok több mint ötven százalékának a jelenléte szükséges a demokratikus működési szabályok szerint.

5.1.4. A legfelsőbb szerv hatásköre

A.) Kizárólagos:

1. az alapszabály megállapítása és módosítása;

2. az évi költségvetés meghatározása;

3. az ügyintéző szerv évi beszámolójának elfogadása;

4. Az egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, úgyszintén feloszlásának kimondása;

5. közhasznú szervezetek esetében a közhasznúsági jelentés és ha van befektetési tevékenység, a befektetési szabályzat elfogadása

6. döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály kizárólagos hatáskörébe utal

B.) Az alapszabály a legfelsőbb szerv helyett az egyesület más szervére bízhatja:

1. évi költségvetésének megállapítását

2. az ügyintéző szerv évi beszámolójának megtárgyalását

5.2. A képviseleti és ügyintéző szervek

A törvény főszabályként titkos szavazást ír elő a szervek megválasztásával kapcsolatban, de az alapszabály ettől eltérően is rendelkezhet.

Az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár, valamint - az egyesület nemzetközi jellege esetén - más nem magyar állampolgár is tagja lehet, feltéve, hogy nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától.

6. AZ EGYESÜLET FELÜGYELETE

6.1. Az ügyészség törvényességi felügyelete

Az egyesület működése felett az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol. Ha a működés törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordulhat.

6.2. A bíróság előtti peres eljárások fajtái:

1. Az egyesület tagja által az egyesület valamely szerve törvénysértő határozatának megtámadása.

2. Az ügyész által törvényességi felügyelete körében indított perek.

A bíróság az ügyész keresete alapján:

1. megsemmisítheti az egyesület törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat hozatalát rendelheti el;

2. a működés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja az egyesület legfelsőbb szervét;

3. ha az egyesület működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, tevékenységét felfüggesztheti, ellenőrzésére felügyelőbiztost rendelhet ki;

4. feloszlatja az egyesületet, ha az egyesülési jog gyakorlása

o sérti az Alkotmány 2. §-ának (3) bekezdését, azaz tevékenysége a hatalom erőszakos megszerzésére, gyakorlására vagy kizárólagos birtoklására irányul

o bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást valósíthat meg, valamint

o mások jogainak és szabadságának sérelmével jár.

5. megállapítja az egyesület megszűnését, ha legalább egy éve nem működik vagy tagjainak száma tartósan az egyesülési jogról szóló törvény által megkívánt létszám (10 tag) alatt van.

A megyei bíróság, ill. a Fővárosi Bíróság rendelkezik hatáskörrel mind a nyilvántartásba vételi és ezzel kapcsolatos egyéb nemperes, mind a peres eljárásokra.

6.3. A hatóságok szerepe

Ha az egyesület olyan tevékenységet végez, amelyet jogszabály engedélyhez vagy valamilyen feltételhez köt vagy egyéb módon szabályoz, e tevékenység felett a tevékenység szerint hatáskörrel rendelkező állami szerv a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályok alkalmazásával felügyeletet gyakorol.

7. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

7.1. Megszűnési okok

1. feloszlás (amelyet a legfőbb szerv mond ki)

2. más társadalmi szervezettel való egyesülés

3. szétválás

4. feloszlatás

5. megszűnésének megállapítása (pl. azért, mert tagjainak létszáma tartósan 10 alatt van)