Már összeszokott, egymást jól ismerő társaságban,
lehet igen jó hangulatú vetélkedő.

Rakjunk ki az asztalokra minden féle játékot a repertoárunkból! Lehetnek közöttük nemcsak táblások, de egyszemélyes, akár csak papirra rajzolt feladványok is. (Az egyszemélyesekből lehetőleg több példány legyen, hogy többen is versenyezhessenek abban: ki oldja meg elsőként, másodikként...)
Minden résztvevő kapjon 20-20 db zsetont (pl. valamilyen extra-mintás papirból felvágott kártyalapokat).
Ez előkészületek után: meghírdetjük a "szabad rablást", azaz bárki, bárkivel, bármilyen megállapodott arányú fogadást köthet, bármiről. Persze az alapvárakozás az, hogy páros játékokban a győztes átadja a parti tétjére kialkudott zsetonjait a győztesnek. De az sem tilos, hogy egy éppen folyó parti kibicei fogadjanak egymással a győztesre. A tétek és az arányok is tetszőlegesek. Lehet olyan is, hogy pl.: az erősebb játékos 5 zsetont kínál a gyengébbnek (már, ha nyerni tud) 1 ellenében (amit akkor kell adnia, ha veszít).

A "záróra" előtt, kb. fél órával meg kell kérdezni, kinek hány zsetonja van (lássa mindenki, hogyan áll az élmezőny) és jelezni: mennyi idő maradt még a buli végéig.