sajátkezű / sajátfejű
(táblarajzolással kezdődik... észre sem veszed és már fejlesztő vagy…)

Nem csak az amőba játszható kockás papíron ceruzával, de szinte mindegyik olyan "lerakosgatós", vagy "elvevős", amiben a bábuk nem változtatják helyüket egy-egy partiban.

( láss itt kb. 20 félét, ki is nyomtatható előkészítésben )

Az MTTE versenyzésre javasolt többi játékai is egyszerűen elkészíthetők házilagosan (ez is szempont volt az ajánlásnál). Korántsem bonyolult és jó hangulatú / "közösség-formáló" munka lehet egy-egy klubfoglalkozáson, a közös játék-készletek elkészítése / kiegészítése.

A recept egyszerű: végy pl. a két oldalukon eltérő színezésű kb. 50 db papírkorongot, vagy gyűjts össze két különböző színűből legalább 25-25 db üdítőitalos kupakot, vagy pl.: "kinder-dobozt", esetleg keress gombokat, kavicsokat, babszemeket, stb.

Az iskolai számolókorongokat mintha egyenesen a fordítgatós játékokhoz (is) készítették volna. Kifejezetten dekoratív bábuk készíthetők az összegyűjtött üdítőitalos kupakokból, ha 1-1 különböző színűt összepasszítva, majd szigetelő szalaggal, vagy celluxal körbe ragasztunk.

A kiválasztott, vagy elkészített bábuk méretéhez már megtervezhetők és megrajzolhatók a játékmezők: tőtikék, malmok, fonákollós, back&back, soliterek, (dámák, stb.) táblái nem okozhatnak gondot. Különösen szép táblákat kaphatunk pl. színes öntapadós tapétacsíkok táblára ragasztásával is (igaz ez már nem olcsó, hacsak éppen nincs ezekből korábbról megmaradt).
Számítógépesek, legegyszerűbben, valamilyen rajzoló programmal készíthetnek igen szép ábrákat, melyek aztán (ma már majdnem mindegyik fénymásolóval) nagyítva is sokszorosíthatók. (A különböző táblák készítése során játszva megtanulható a rajzoló program használata: másolások, forgatások, tükrözések, transzformációk, stb.)
Lányok, esetleg szakkörön batikolhatnak, vagy kékfestőzhetnek is különböző játék-táblákat a klub számára.

Még a pikk-pakk és a rotary csoportos mozgatásai is "működnek" a bábuk egyenkénti továbbrakásával, hiszen egy-egy lépés előtti gondolkodási idő többnyire sokkal hosszabb, mint amit a lépés "elpiszkálgatós" végrehajtása igényel.

A pylos pedig, kis odafigyeléssel játszható kocka alakú építőkövekkel is, sőt: kártyalapokkal is, de ha ragaszkodunk a golyóformához: azok készülhetnek akár gyurmából. A gyurma megszáradva is jól tapad szinte bármilyen anyagú táblán, így elegendő azon csupán a 4x4-es, (vagy a gyakorlottaknak ajánlott kezdési szabály szerinti 7 x 7 -es) tábla mező pontjait kijelölni.

A sajátkezű elkészítésnek további előnye, hogy olyan játékokkal is játszhatunk, amik nem is érhetők el a kereskedelmi forgalomban. Lásd például a különböző malomtáblákat és a biztos sikerre számító csonka-táblás reversiket.

Ugye annak sincs akadálya, hogy az egyik játék szabályait kipróbáljuk egy másiknak a tábláján is. Hányan próbálkoztak vajon amőbázni méhsejt-elrendezésű , vagy háromszög-rácsos táblán? (Egészen jól játszható újdonságot eredményezett, lásd: Táblajátékos/Spangles-t!)

Aztán, persze, belenyúlhatunk a szabályokba is! Együttgondolkozva, közösen kipróbálva, egészen picinynek tűnő változtatások is egy új játékot eredményeznek...

Gondolj csak a Tőtikékre! Felnőttek körében is nagyon kedvelik néhány tábláját... (Különösen a családokban, mert, akár négyen is játszhatók!) Ámde, hányotoknak jutott eszébe megfordítani a verseny célját? ??? Igen! Ne legyen nyerő az, aki négyet lerak egymás mellé vonalban a saját bábuiból, hanem éppen ellenkezőleg: aki erre kényszerül, az legyen a partivesztes! Az ilyen "lépéskényszeres" játékokon elgondolkodva, szinte biztosan újra fel fogod fedezni a NIM-játékokat... (Ezekben, az veszít aki az utolsót húzza, egy adott lépéskényszeres szabály szerint elemek halmazaiból. Rá fogsz arra is érezni, hogy ezek, nem igazán versenyezhető játékok. Inkább feladványjátékok, amiknek a biztosan nyerő stratégiája kikövetkeztethető...)

De hát ez már a játékfejlesztés! Miért ne tennéd ezt tudatos szándékossággal is? Ha egy adott szabályok szerint kipróbált játék érdekesnek tűnik, akkor próbáld mondatonként értékelni a szabályait. Vajon megtalálod-e a szabályok mindegyik miértjét, értelmét, logikáját? Hogyan igyekszik elkerülni a lépésismétléseket? Mennyire kiegyenlítettek a játékosok nyerési esélyei, szívesebben kezdenél a játékban, vagy inkább úgy látod a második lépő van előnyben, stb... Próbálkozz meg változtatásokkal, esetleg kiegészítésekkel még érdekesebbé varázsolni a játékot. Első lépésként próbálj hozzá egy más formájú játékmezőt készíteni! Ha pl. négyzetes 8x8-as táblán ismerkedtél meg a reversivel, rajzolj hozzá 7 x 8 -ast is, vagy hatszög elrendezésűt is és figyeld meg, hogy mi változik a játék során. Bátran bízd Magad a fantáziádra!

Ha egy-egy sejtésed a gyakorlatban nem válik be, azt soha ne tekintsd kudarcnak, ellenkezőleg: próbálj meg újra rácsodálkozni az alapjátékra... Mitől érdekesebb, mint a Te változatod? Csaknem bizonyos, hogy néhány eddig észre sem vett alapötletet, ekkor akkor fogsz igazán értékelni, ha Magad is megpróbálkoztál hasonlóval. Az pedig, már nagyon figyelemre méltó eredmény, ha sikerül olyant kitalálni, amivel később mások munkáiban is találkozol majd.

Ha pedig egy eredendően új kincsre bukkannál...!!!

Próbáld meg csoportosítani, rendszerezni a már megismert táblajátékokat. Meg fogsz döbbenni, hogy szinte a két kezeden megszámolható az a néhány alaplépés amit egyáltalán megvalósíthatsz egy síkbeli táblán (ezek szinte mindegyikét megtalálhatod a sakk egy-egy figurájának lépésszabályában). A verseny, a játék célja sem kínál sokkal több variációt (elfoglalás, bekerítés, leütés, beszorítás, alakzatépítés, stb.).

Ám, ha ezekhez még számba veszed a különböző alakú játékmezőket is, a legtöbb játékban ajánlott nyitóállásokat is, akkor máris több száz különböző, más és más stratégiát igénylő táblajáték közül válogathatsz.

Magad is felfedezheted: egy igazán igényes stratégiai táblajátékban a két versenyző esélyei akkor lehetnek kiegyenlítettek, ha nagyon nagy számoságúak az egymástól különböző hadállások és (ez talán még fontosabb), ha egy-egy lépéssel minél nagyobb változást lehet az adott hadállásban elérni. Röviden: minél nagyobb a káosz, minél drasztikusabban közlekedhetnek benne a játékosok, annál inkább a gyorsabb helyzetfelismerés, a logikus gondolkodás fog dönteni a versenyzők között... A fejlesztők álma, hogy mindezt sikerüljön minél kisebb játékmezőn, minél kevesebb bábuval és főként minél egyszerűbb, gyorsan megtanulható játékszabállyal elérni.

Mindemellett az igazi profiknak legegyszerűbb táblajátékok is érdekesek lehetnek, ha pl. egy megoldandó feladványként tekintik őket. Az ősmalom, (vagy TIC-TAC-TO) hibátlanul elemzett nyerőstratégiája szinte fél oldalon megfogalmazható, a bonyolultabb játékok nyerésre törő logikája is rendszerbe, ill. egyfajta algoritmusba foglalható, a legbonyolultabbaknál pedig kialakíthatók azok a megnyitáselméletek melyeket követve közelebb kerülhetünk vagy a győzelemhez, vagy "csupán" egy-egy újabb kiegyenlített hadálláshoz…