Demján Attila kommentjeivel. Attila részletes beszámolóját-partikat lásd a renju.hu-n

Ez volt a harmadik meccs,Gábor ellen.Talán ő volt az,akitől a legjobban tartottam,swappolt és elindult az ismert út,amit szoktam játsszani.

A hetedik lépés az egyetlen nagy előnyű lépése itt a feketének,Gábor jól döntött,kicsit megijedtem,hogy hogy lesz tovább.

Csak ezt a nyolcadikat ismertem.

Innentől kezdve teljesen átvette az irányítást,nem tudtam mi legyen a jó tizennyolcadik lépés.

Ez a huszadik talán nem a legjobb,de mást nem mertem vállalni.

Azért választottam ezt a huszonnyolcadikat,mert elindít két új vonalat,ugyan nem olyan biztonságos,mint E5 de már ideje volt támadószellemet is vinni a játékba. Az ő huszonkilencedik lépése jó volt ugyan,de könnyen beszorítható pozícióba került később emiatt.

A harmincnegyedik helyett gondolkoztam még C5-ön is,de így többrétű a támadási lehetőség.

Ez a harminchatodik volt a csapda,Gábor berakta közé,amit nem értek,hogy miért,vcf nem nagyon alakul ki itt feketének.

A harmincnyolcadik lépés volt a nyerő lépés,vcf kényszerítés,amit Gábor szerintem ismét rossz helyen védett,túl offenzív játékot akart a végén játsszani.

A negyvenedik a végső nyerő lépés, vcf fenyegetés A4-en, dupla hármas F3-on.