a NER oktatáspolitikája

2015. 01. 06.

A NER oktatáspolitikája.

Mi kell a magyar gyereknek? Egy kis hittan-erkölcstan, egy kis sakk és sok-sok testnevelés.
Ezzel lesznek egészséges, munkabíró, a gondolkodást elutasító, engedelmes közmunkás rabszolgák.
(...Kivéve persze a kiváltságosakat...)
A korai sakk már ovis korban sikeresen riaszt el minden más gondolkodós játéktól, hamar kialakul: "ez nekem magas, ez nem érdekel, ezen gondolkodni kell". A sakk ugyanis szelektál, rétegigény... A kicsiknél akkor is így van ez, ha mesés, csicsás, stb. csomagolással nyeletjük le a pirulát..., mert már egyetlen év alatt elkerülhetetlenül kiválasztódik a magabiztos, sikeres, de szűk élmezőny..., míg a sokasági másik oldalnak egy életre emlékezetes lesz a kudarcélmény: "ez nem nekem való".
Akkor is, ha nem cél, csupán eszköz a sakk... Sokkal hatékonyabb eszközök léteznek ugyanis, az életkornak megfelelőbbek...
A sakk kifejezetten a felsőbb osztályba lépők szakköri munkájához varázsszer
(eszközként is és versenyszerűen játszottként is).

Szívesen sakkozok és P. Juditnak, az eredményeinek is őszinte tisztelője vagyok, de...
...és talán ezért is tartom bűnnek, hogy nevét adja ehhez az őrültséghez. Pontosabban, ŐT megértem, mert Ő jól csinálja, hiszen sugárzik RÓLA a téma-szeretet, a lelkesedés, ami mellett már szinte teljesen mindegy, hogy mi a felhasznált eszköztára. Ámde, a trendi és "üzletileg is megéri" téma kontár módon követői?
(Miért is a fél országot analfabétizmusba juttató "képolvasásos" divat jut eszembe, amikor a fonetikus, szótagolva tanulható magyar olvasás helyett, a nyelvi sajátosságból következőleg angolban bevált módszernek volt "divatja"...)

Kiragadtam és összevágtam néhány részletet Polgár Judit egyik év végi interjújából, amiben új irányként ismét "szíven ütött" az ovisok megcélzása... >>> "Sakk-logika / Sakkpalota" oktatási program (Kapcsold be a hangot! kb. 13 perc)
( A teljes interjút én itt találtam meg: >>> Inforádió: 2014. 12. 12. "Aréna" )

Egyébként, amiket 1997-től írogattam, tartalmában és szinte szó szerint szinkronoz Judit gondolataival. Igen! Ez kellene!
Egyetlen kivétel: NE A SAKKAL !!! (... és ne a Gó-val és ne a Bridzs-zsel, bár ezekre is találhatók példák a világban.)

===========================

... a "gondolkodás iskolája", ha úgy tetszik "tréningje" áll közelebb a szándékhoz. Talán leginkább a testnevelés tantárgyhoz hasonlíthatóan, mint (általános) elmetorna. Tágabb gondolatkörben: mint ahogy a testnevelés, a test edzésén túl, az alakuló személyiség olyan formáló-nevelési eszköze, mely a többi tantárgy lehetőségeiből kimarad, éppúgy az elmetornát is úgy kellene kialakítani, hogy más tantárgyakban nem nyújtható ismereteket, tapasztalatokat adjon.
Sajátos a táblajátékokban (így persze a sakkban is) az, hogy a lexikális ismeretanyag szinte lényegtelen ahhoz a személyiségfejlesztő hatáshoz viszonyítva: melynek segítségével játékos keretek között érthetők meg és gyakorolhatók be szociális-társadalmi létünk alapnormái. A "logikus gondolkodás közhelye" mellett, feltehetően még sokkal értékesebb: a szabályok szükségességének belátása, a szabályok megértése, elfogadása és betartása, a fair play és az esélyegyenlőség igénye és értékelése, a nyertes és vesztes szerepek élménye, siker és kudarc elviselése..., a rendszer felfedezésének készsége, algoritmizálás, modellezés, analógiák észrevétele... Később pedig praktikusan választott tárgya lehet a számítógépekkel -programozással, felhasználói programok használatával- történő gyakorlati ismerkedésnek, kézműves foglalkozásoknak, kreatív fejlesztőműhelyeknek...

===========================

Ám, mint ahogy a testnevelés sem "csak" pl. úszni tanít, az ELMETORNA eszközeit sem helyes "csupán" a sakkra koncentrálni. Sőt, hibát követ el az, aki nem ügyel a fokozatokra.
Mindennapos tapasztalat, hogy több, a gyermeke nevelését átlagon felül is "menedzselő" szülő büszke arra, ha óvodás korú csemetéje már sakkozik. Sakkozik, ámde, nem ismeri a malmokat, a dámákat, a solitereket... Ugyanezek a szülők, pl. az önálló olvasásra szoktatás során: előbb a meséket, majd a történelmi regéket, mondákat adják a gyermek kezébe és csak ezek után a regényeket. (Hatásosabb példával élve -szülőkkel beszélgetve- a korai szexhez hasonlítható a sakk megfelelő előzmények nélküli megtanítása.) A dominók, kirakós puzzlek, a dobókockás táblások, az amőbák és így tovább sorolható előzmények nélkül, mindjárt a sakkal kezdők akkor is szegényebbek lesznek, ha napjaink teljesítménykényszere (és persze a szülő) által hajtva, megszerzik első minősítésüket.
Néhány korábbi hozzávaló (változatlan szöveggel):
>>> A sakk, mint iskolai tantárgy? 2007.
>>> sakkozó ovisok 2009.
>>> Nem a módszer, hanem a személy hozza a sikert 2010.
>>> Sakk-logika oktatási program (Sakkpalota) 2014.